A Zsinatok És Az Egyház Véleményével Egyet Nem Értő Személy – Egyház És Reformok: Filológiai Jellegű Megjegyzések Xvi. Benedek Pápa Visszalépésénak Margójára - Jezsuita Bloggerek
- Veszélyes kérdés: kinek kellene nyugdíjba mennie? | Ortodox szemle
- Egyház és reformok: filológiai jellegű megjegyzések XVI. Benedek pápa visszalépésénak margójára - Jezsuita bloggerek
- Lyrics
- Epheszoszi zsinat – Wikipédia
2020. 20:50 Hasznos számodra ez a válasz? További kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Veszélyes kérdés: kinek kellene nyugdíjba mennie? | Ortodox szemle
– 787. október 23. Eiréné bizánci császárnő A kialakult képrombolások megakadályozása. A katolikusok, az ortodoxok és a miafiziták által elismert zsinatok [ szerkesztés] Efezusi zsinat (431; Krisztus egyetlen személy, Mária istenanyasága (Theotokos), Nesztoriosz elítélése) A katolikusok és az ortodoxok által elismert zsinatok [ szerkesztés] Khalkédóni zsinat (451; Krisztus egyszemélyben két természet, a monofizitizmus (miafizitizmus) elítélése) II. konstantinápolyi zsinat (553; a nesztoriánus tanítással szimpatizálók elítélése) III. konstantinápolyi zsinat (680–681; Krisztus két természetének léte, a Monothelétizmus elutasítása) II. nikaiai zsinat (787; a képek tiszteletének elfogadása, a képrombolók elítélése) Kizárólag katolikus zsinatok [ szerkesztés] IV. konstantinápolyi zsinat (869–870; a pápai primátus megerősítése) I. lateráni zsinat (1123; az invesztitúra problémájának megoldása – ez az első zsinat Nyugaton) II. lateráni zsinat (1139; egyházfegyelmi kérdések: szimónia, uzsora, nicolaizmus) III.
Azon a napon, amikor a pápa bejelentette "lemondását" (február 11) az esti felhőszakadáskor villám csapott bele a Szent Péter bazilika kupolájába. Az önmagában megszokott meteorológiai jelenséget a titokzatos és a természetfeletti összefüggések keresésére mindig vevő közvélemény – valamint a szenzációvadász média – összefüggésbe hozta a pápa váratlan bejelentésével. Az ANSA hírügynökség tudósítójának jól sikerült fotója így egykettőre bejárta a világsajtót. Mi talán ne álljunk be az apokaliptikus idők beköszöntét hirdetők kórusába. Inkább ragadjuk meg az alkalmat, hogy – minden szenzacionalizmustól függetlenül – röviden mérlegeljük, hogyan illeszkedik a pápa merész lépése az egyház életének eddigi hagyományába, és mi a közelmúlt pápáinak viszonya a reformokhoz. A bulvármédia gyorstalpaló történelmi tanulmányai nyomán mára közismert tény, hogy a "lemondás" nem egyedülálló az pápaság történelmében. Legutóbb persze majd 600 esztendeje (1425-ben) történt ilyesmi (XII. Gergellyel); nyilvánvalóan saját akaratából pedig eddig csak V. Celesztin lépett vissza 1294-ben.
XVI. Benedek személyében azonban olyan pápánk van (2013. február 28-a este 8 óra után: volt), aki továbbra is "egyedinek és megkülönböztetettnek" tekinti a pápai szolgálatot, mégis úgy tartja, hogy az a saját "szolgálatuk megfelelő módon való gyakorlására való alkalmasságot" ( capacitá di esercitare in modo adeguato) illetően igenis csak párhuzamba állítható a püspökökével és a bíborosokéval. A pápa szolgálata tehát – legalábbis a mai kánonjogászok többsége szerint – továbbra is "egyedi" marad, abban az értelemben, hogy nem lesz előre megállapított korhatár arra nézve, hogy meddig gyakorolhatják. Nincs törvény, amely lemondásra kényszeríthetné a pápákat mondjuk 80 vagy 85 éves korban. Mostantól kezdve azonban nyilvánvalóan meg lesz a "joggyakorlati" referencia arra a lehetősége nézve (amint azt maga Ratzinger pápa már e szavakkal előre jelezte is a 2010-ben megjelent A világ világossága című interjúkötetében), hogy úgymond "az egyház java érdekében" (ami a lemondását bejelentő pápai beszéd egyik újabb kulcs-fordulata) "Róma püspöke" is elhagyhassa hivatalát, amikor úgy véli, hogy ez "joga és kötelessége".
Egyház és reformok: filológiai jellegű megjegyzések XVI. Benedek pápa visszalépésénak margójára - Jezsuita bloggerek
Ennek és az efezusi zsinatnak az emlékére III. Sixtus pápa Rómában fölépíttette a Santa Maria Maggiore-bazilikát. A nesztoriánusok azonban befolyásuk alá vonták az edesszai és a niszibiszi iskolákat, sőt 498 -ban Szeleukia-Kteszifonban önálló patriarkátust alapítottak. Misszionáriusaik évszázadokon át terjesztették tanaikat egészen Kínáig és Indiáig. A 16. században a nesztoriánusok nagy része ( káldeusok, malabár keresztények) elfogadta a zsinat döntését, és egységre lépett a katolikus egyházzal. Az efezusi zsinat utóhatásának tekinthető a 449-ik évi úgynevezett "rablózsinat", mely a második zsinat volt a városban. Források [ szerkesztés] Magyar katolikus lexikon Hubert Jedin: A zsinatok története. Budapest, 1998. Adriányi Gábor: Az egyháztörténet kézikönyve. Szent István Társulat, 2001. Heinrich Denzinger – Peter Hünermann: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Szent István Társulat, Budapest, 2004. m v sz Egyetemes zsinatok kelet és nyugat Nikaia I. (325) · Konstantinápoly I.
- A zsinatok és az egyház véleményével egyet nem értő személy
- Tudnátok segíteni? (10438211. kérdés)
- Bayern münchen magyar szurkolói oldal
- Adó 1 rendelkező nyilatkozat 2010 relatif
Lyrics
Közben június 26/27-én megérkezett az antiochiai pátriárka 43 püspökével, és azonnal ellenzsinatot nyitottak Nesztoriosz védelmére. Elítélték és kiközösítették Cirillt és az efezusi püspököt, Memnont, mert őt tették felelőssé a történtekért, majd ezt jelentették a császárnak. Theodosius e nézeteltérés láttán az eddig történteket érvénytelennek nyilvánította és újból kezdette a zsinatot. A zsinat második szakasza: élesedő harc [ szerkesztés] Az efezusi zsinat 2. szakasza július 10. és 31. között tartott. Július 10-én megérkezett a 3 pápai legátus. Július 16-án elítélték az antiochiai pátriárkát és követőit, majd július 31-én 6 kánonba foglalva mondtak ítéletet Nesztoriosz tanai fölött. Ám a nesztoriánusok elfogták Cirillt a zsinat császárhoz írott leveleivel együtt, s a császárt Nesztoriosz pártjára állították. A császár jóváhagyta ugyan Nesztoriosz letételét, de megfosztotta hivatalától Cirillt és Memnont is, és mindkettőt bezáratta. A felek 8-8 képviselőjét magához kérette, hogy ő döntsön személyesen.
A norma azonban érvényben maradt és könnyű elképzelni, hogy Benedek pápa "lemondásával" most újabb, hathatós megerősítést nyert. Tehát VI. Pál egyházi és világi ellenzéke is igyekezett minden eszközzel nyomást gyakorolni a pápára a hivatali hatalomgyakorlás megnyírbálása ügyében. A dolog odáig ment, hogy médiumok is rendszeresen felvetették a kérdést: miért nem lép vissza Montini pápa a pápaságból 80. életévének betöltésekor, ugyanúgy, ahogyan a bíborosok számára előírta, hogy ebben a korban elveszítik a jogot a konklávén való részvételre. A nyomás olyan erős volt, hogy a pápa kényszerítve érezte magát, hogy a vatikáni napilap, a L'Osservatore Romano hasábjain választ adjon. Mielőtt még 1977. szeptember 26-án betöltötte volna a 80. életévét, szeptember 2-án a lapban cikk jelent meg az akkori főszerkesztő helyettes, Virgilio Levi tollából "Miért nem mondhat le a pápa" ( Perché il Papa non puo' dimettersi) címmel. Itt Levi azt fejtegette, Montini pápa védelmében, hogy a pápai szolgálat "egyedi és megkülönböztetett" ( unico e diverso), tehát nem összevethető a püspökök, valamint a bíborosok szolgálatával.
A szókapcsolat megismétlésével valójában egy nyelvi finomságról van szó, amely arra látszik utalni, hogy helyesnek látszik, ha a pápák ugyanazt a normát önmagukra is vonatkoztatják, amelyet a munkatársaikra nézve követendőnek tartanak. "Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, arra a bizonyosságra jutottam, hogy erőnlétem, előrehaladott korom miatt ( ingravescente aetate), már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot" – gördültek elő a szavak Benedek pápa szájából. Az " ingravescentem aetatem " szóösszetétel persze már a II. Vatikáni zsinat "A püspökök lelkipásztori hivataláról" szóló 1965-ös határozatában ( Christus Dominus) is szerepelt, arra vonatkozólag, hogy a püspökök "spontán módon lépjenek vissza hivatalukból", amikor már "kevésbé alkalmasak feladataik betöltésére". Ugyanezek a szavak szerepelnek azután VI. Pál " motu proprio -jának címében is; tehát valóban lényeges és meghatározó szavakról van szó, amelyeket pirossal kellene kiemelni.
Epheszoszi zsinat – Wikipédia
Hiszek abban, hogy a Szentlélek olyan utódról fog gondoskodni, akire éppen a Katolikus Egyháznak a mai korban szüksége van. Az azonban bizonyosnak látszik, hogy immár generációváltásra kell felkészülnünk. János Pál és XVI. Benedek személyében olyan emberek kerültek Róma püspöki székébe (a kifejezést, hogy "a pápai trónra", nem annyira szeretem), akik "zsinati atyák" voltak: maguk is részt vettek, sőt személyesen meghatározó szerepet játszottak a II. Vatikáni zsinaton. Most azonban már a "zsinat gyermekei" következnek. Meglátjuk, hogyan kormányozzák tovább az üdvösség e csodálatos, gyakran ellenszélnek kitett, valóban az Isteni Gondviselés által vezetett hajóját. Ami pedig a személyt illeti – nos, a konklávé után bennünket, magyarokat valóban érhet történelmi meglepetés…